2009. március 22., vasárnap

Samuka majrézott. Mint már alább írtam több, mint 100 éves házban lakunk. A vakolat lóg a házon. A múlt héten nagyon szeles idő volt. A szél vitte a vakolatot a házról, majdnem vkinek a nyakába. Délutáni sziesztából keltettem fel Samcit és semmi örömködés, hangoskodás nem volt a részéről. Kezdtem őt figyelni: beteg talán? Mi baja lehet, reggel, de-t még semmi baja nem volt? Lerepült a vállamról és villám gyorsan berepült az asztal alá a székre. Gyanus volt,mert du-tán ezt nem szokta csinálni. Ez kizárolag de-ti elfoglaltsága. Fél valamitől suhant át az agyamon. Kinéztm az ablakon, akkor láttam egy embert a ház oldalán kötélen lógázni. Ó hát ettől félt Samci. Tehát már 2-en voltak. Ő és a majré. Kb. d.u.-án 5 óráig ment ez igy időnként hatalmas puffanásokkal. Sami lapított. 5- kor elmentek az emberek, zaj, kopácsolás megszünt. A majré is eltünt Samiból. Kinyilt a tollasom és olyan áriázást csapott 1 órán keresztül, hogy csoda. Most meg a szél glasszál a szobában.

2009. március 19., csütörtök

Ez a hét kicsit jobban indult, mint az elözőek. Megkaptam a 13.havi nyögdijfelét, mely fedezni fogja a gázszámlám emelkedett mivoltát. Remélem elég lesz rá. Azonban Samcikám élénkebb, mint amikor még nem adtam neki a Liver Columbia nevű lötyöt. Most nem alszik annyit az asztal alatt a széken, hanem engem rángat, ugráltat. Természetesen szívesen teljesítem minde kívánságát. A széklete is szebb, már nem olyan hig. Szóval jó passzban vagyok. Sajnos nem tudok magamról irni a megfelelő helyen, mert én elég buta vagyok ehhez a masinához. Nincs aki megmutassa mit hogyan kell csinálni. Szóval magamról annyit, hogy Bp-en éldegélek egy több, mint 100 éves házban. 30évesen derékbatört az életem. Mivel gerincsérvem lett és meg kellett operálni, majd 4 évre rá ismét sérvem lett csak a másik oldalon. Az elsó mütétem nem sikerült a legjobban, leszázalékoltak. Egyébként nagyon szerettem a hivatásomat. Gyógypedagogus vagyok. Tanítottam a vakokat, siketeket, ért. fogy. gyerekeket. Ennek műtétem után vége lett. Rokkant nyugdíjas lettem. Leirni nem lehet, hogy mit éreztem akkor 30 évesen. De sebaj már túl vagyok a krizisen. Túléltem. Ezek után normál gyerekeket korrepetáltam itthon, főleg matekból. Most már ezt is abbahagytam és élem a kis nyugdíjas életemet.

2009. március 1., vasárnap

Végre teljesült a kívánságom és élőben is láthattam Mizoka madárkáit Óriási élmény volt számomra Csibikét, Zizikét és Sámit látni. Gondolta, hogy fél órát ott leszek és kész A fél órából 1 és fél óra lett. Ez alatt az idő alatt csak a fekete sapisokat nyaltam-faltam Észre sem vettem az idő múlását Nagyon szépek, barátságos kis tollasok Sámson is gyönyörű, de ő idegenekkel nem barátkozik. Igazi nagypapagáj. A tolla csak úgy csillog-villog Ezért nagyon hálás vagyok Mizókának és köszönet érte ezúton is Más ám képen látni őket és más az amikor testközelben vannak. Rengeteg puszit kapott tölem mind akét kis rakétaseggű Bár ezt az oldalukat nem mutatták be nekem. Végig állták a csóközönömet és becézgető szavaimat..